Budapest, te drága!

Budapest, te drága!

Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok

2020. július 13

• pszichiátria

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szembeállította a pszichiáterek nézőpontjait az elmebajról, az eredmény pedig kifejezetten meglepő. A tizenkét megszólaltatott pszichiáter talán nem esne egymás torkának, de bizonyosan nehéz dolguk lenne, ha szakmájukat illetően közös nevezőre próbálnának jutni. Egy friss tanulmány, melyet a The International Journal of Social Psychiatry (A Közösségi Pszichiátria Nemzetközi Folyóirata) nevű szaklapban publikáltak, azt elemezte ki, hogy az Egyesült Királyságban praktizáló pszichiáterek hogyan értelmezik a pszichózist, vagyis az „elmebajt”. Három domináns álláspontot azonosítottak a pszichiáterek között: a biológiai értelmezést, egy kritikus hozzáállást, amely a közösségi összefüggésekre fókuszál, illetve egy ambivalens nézőpontot, ami kissé mindkét irányban érdekelt. Tizenkét egyént interjúvoltak meg: négy frissen végzett pszichiátert, akik „betanuló” szinten voltak, nyolcan pedig már „képzettek” voltak. Mindannyian lediplomáztak, és legalább hat hónapja foglalkoztak zavart elméjű emberekkel. A szerzők három különböző nézőpontot azonosítottak a meginterjúvolt pszichiátereknél. Négy pszichiáter ambivalens (egyidejűleg két irányban érvényes) nézőpontot képviselt a pszichózist és a biológiai modellt illetően, az ő hozzáállásukat a genetikai nézetek és a kritikus csoportok állásfoglalásai is alakították. Bár szkeptikusak voltak az uralkodó nézőpontot illetően, mégsem tartoztak a kritikusok közé, illetve nem foglaltak állást egy nézőpont mellett. „Szóval egészen sok idő töltök ilyen buta nyomtatványok kitöltögetésével (nevet), amik egyáltalán nem válnak a beteg hasznára. És időt vesznek el a betegtől, sőt, szólnak érvek amellett is, hogy néhány dolog, amit csinálunk, nem próbálja szolgálni a pszichózisban szenvedők érdekeit, néhány inkább a rendszert hivatott szolgálni, és eközben akár hátrányos is lehet a betegekre nézve.” Öt interjúalanyt biológiai pszichiáterként azonosítottak. Az ő csoportjuk nem volt hajlandó elismerni semmilyen alternatív értelmezést a pszichózisról, vagy egyszerűen haszontalannak tartották azokat, mivel elköteleződtek a testi kiváltó okok és kezelések mellett. Az elbeszéléseik olyan dolgokra fókuszálódtak, mint az orvosi képzésük iránti tiszteletük, illetve idősebb kollégáik iránymutatása. Jellemzően nem akartak személyes véleményt nyilvánítani, kivéve egyiküket, aki így nyilatkozott: „Annak egyértelműségétől, hogy mit is kezelsz, hogyan kezeled, és mit várhatsz ettől a jövőben, a legtöbb általános felnőtt pszichiáter azt mondaná, [ezek miatt] bármelyik nap pszichózist kaphatok.” Három egyént kategorizáltak a pszichiáterek harmadik csoportjába, a kritikus pszichiáterekébe. Ők voltak a leginkább nyitottak saját tapasztalataikat illetően, illetve ők már „komplikációkról és bizonytalanságokról” is beszéltek a pszichózis értelmezésével kapcsolatban. Egyikük így nyilatkozott: „Ha elmész egy összejövetelre, és bejelented, hogy te egy pszichiáter vagy, majd az emberek körülötted hirtelen kiabálni kezdenek, mivel nem örülnek annak, amit a pszichiáterek művelnek, tudod, igazán érzéketlennek kell lenned ahhoz, hogy ne akard megérteni, mi is ez az egész.” Ahogyan a tanulmányból is kiderül, jelentősen elkülönült nézőpontok alakultak ki a pszichiátrián belül. Nehéz volna még egy olyan területet találni az egészségügyben, ahol ennyire megoszlanak a nézőpontok, ám ez valójában nem meglepő. A többi orvosi terület ugyanis jellemzően rendelkezik egyértelmű diagnosztikai eszközökkel, képalkotó eljárásokkal, laborvizsgálatokkal, melyek kétséget kizáróan egy irányba tudják állítani a szakértők meggyőződéseit. A pszichiátriában mindez hiányzik, a diagnózisokat mind a mai napig ellenőrzőlistákba rendezett tünetek alapján alkotják meg, így nem ritka, hogy három pszichiáter három különböző diagnózist állít fel egy betegről annak panaszai alapján. Ezek után pedig tudatmódosító szereket próbálnak ki a betegeken, annak reményében, hogy az agy feltételezett hibás működését épp a megfelelő módon fogják majd megváltoztatni. Bár a biológiai pszichiáterek minden erejükkel próbálják elkerülni, hogy bizonytalannak tűnjenek az emberek szemében, valójában a megfigyeléseken és feltételezéseken túl semmire sem tudják alapozni a bizonyosságukat. Ezzel a kizárólag biológiai megközelítéssel részükről szóba sem kerülhet az, hogy a tüneteket lelki tényezők okozzák, melyek megoldása a közösségben rejlik. Sajnos mindeközben a tudatmódosító szerekkel, és az olyan módszerekkel, mint az elektrosokk, rengeteg tényleges kárt tudnak okozni a betegeknek anélkül, hogy bármilyen javulás mutatkozna náluk. Nagyon is itt volna az ideje, hogy engedve a kritikus nézőpontoknak, újragondolják az „elmebaj” értelmezését, és a betegek igényeit figyelembe véve próbálják meg kezelni a problémákat. Forrás: https://www.madinamerica.com/2020/07/prominent-uk-psychiatrists-divided-understand-psychosis/

er

Budapest, te drága!

Hírek

2020. július 10

• sajtótájékoztató

Válságkezelés az autógyárak árnyékában.

Komoly következményekkel járt a koronavírus miatti leállás, amelyhez hasonlót még a 2008-as gazdasági világválság idején sem tapasztalt a járműipar. A COVID-19 nem várt kihívások elé állította az autógyárak beszállítóit is; fennmaradásuk érdekében gyorsan alkalmazkodniuk kellett az új helyzethez. Már megkezdődött a fellendülés, igaz a cégek teljes kapacitásának visszaállásáig még hosszú hónapokat kell várni.

Márciusban hetekre elcsendesedtek a hazai multinacionális autóipari cégek gyártósorai. A Mercedes-Benz kecskeméti telephelyén a szentgotthárdi Opel-gyárral együtt március 17-én szakították meg a termelést, míg a győri Audi Hungária Zrt. valamint az esztergomi Suzuki március 23-án állította le a gyártást. A leállás a magyarországi beszállítók tevékenységére is nagy hatással volt.

„Ügyfeleink több mint fele közvetlen beszállítója autóipari multi cégeknek. Április közepéig befutottak a szokásos megrendelések, a húsvét utáni időszakban azonban jelentős csökkenést tapasztaltunk. Több hazai és külföldi partner cégünk bezárt, akadozott az anyagellátás, a megrendelők részéről kisebbek lettek az igények. 50% körüli kapacitást tudtunk tartani” – mondta Hertelendi Gábor, a győri Plasmatech Kft. tulajdonos - ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, az autóipari cégek újraindulása után soha nem látott mennyiségű ajánlatkéréssel keresték meg őket, mondhatni rohamszerűen, május második felétől június elejéig.

A válságkezelés lépései

A megváltozott körülmények gyors reakciót és új folyamatok bevezetését tették indokolttá. Számos cég arra kényszerült, hogy határozatlan időre bezárjon, vagy csak heti 4 napon, napi 4 órában tudta folytatni működését. A számítógéppel dolgozók home office-ba vonultak, a vállalatok minimálisra csökkentették a kiadásokat és elhalasztották a tervezett beruházásokat, tudtuk meg Hertelendi Gábortól.

„Kihívást jelentett a cégünknél, hogyan tudjuk kezelni ezt a váratlan helyzetet. Próbáltunk alkalmazkodni, de nem zártunk be, 100%-os nyitvatartási idővel, stabilan dolgoztunk, és dolgozunk azóta is. Nem vásároltunk új anyagokat, a meglévő, több száz tonnányi raktárkészletünknek köszönhetően gond nélkül teljesíteni tudtuk a megrendeléseket. Sajnos meg kellett válnunk a dolgozóink egy részétől, akik pedig maradtak, olyan poszton is besegítettek, ami eredetileg nem az övék.”

Tanulságok a jövőre nézve

Hertelendi Gábor szerint fontos, hogy tanulni tudjunk a koronavírus következményeiből. A szakember szerint olyan megoldásokban kell gondolkodni, amelyek nem veszélyeztetik az adott cég szolgáltatásainak flexibilitását. Esetükben a raktárkészlet optimalizálása és a beszállítók rugalmasságára való támaszkodás egyaránt kulcsfontosságú lesz a jövőben. Más marketing és értékesítési stratégia kialakítása szükséges, emellett a jó munkaszervezés és a maximális fegyelem is elengedhetetlen.

„Nehéz lenne becslésbe bocsátkozni, de merem remélni, hogy lassacskán megyünk vissza felfelé, ami a megrendeléseket illeti. A második hullámról régen beszélnek, és sajnos nem tudni, hogy pontosan mire számíthatunk. Ha hasonló hatást fog kiváltani, mint a márciusi, abból nagy baj lehet. Ha viszont kicsit konszolidáltabban fog lezajlani, akkor őszre tényleg jó szintet érhetünk el. Mi az utóbbira próbálunk koncentrálni, bízunk a legjobbakban.”

er

Budapest, te drága!

Programok, események

2020. július 10

• program

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada! A Pajta falát megnyitották, így nagy méretű szabad levegős helyszín alakult ki két használható színpaddal: a régi, Pajta-béli nagyszínpad mellett épült egy új kisszínpad a grillteraszon, ahol növények zöld ölelésében asztaloknál foglalhatnak helyet a vendégek.

07.15. (20.00) Chris Devil trio – ingyenes program

07.16. (20.00) Darvas-Szakál-Soós trio – ingyenes program

07.17. (20.00) Táncház: Ördöngös Zenekar (Szamosújvár, Ro) Jegyár: 500 Ft

07.18. (20.00) Muzsikás és Kacsó Hanga (Jegyár elővételben 1500 Ft, a concert napján 2000 Ft

07.22. (20.00) Sergő zenekar – ingyenes program

07.23. (20.00) Gáspár Károly Trió – ingyenes program

07.24. (20.00) Dresch Vonós Quartet (Jegyár: elővételben 1500 Ft, a koncert napján 2000 Ft)

07.24. (21.00) Táncház: Pálházi Bence és zenekara Jegyár: 500 Ft

07.25. (20.00) Csík János és a Mezzo (Jegyár: elővételben 2000 Ft, a koncert napján 2500 Ft)

07.29. (20.00) Max & Kata – ingyenes program

07.30. (20.00) D.A.S. Trió – ingyenes program

07.31. (20.00) Táncház: Erdőfű Jegyár: 500 Ft

08.01. (20.00) Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák (Jegyár: elővételben 2000 Ft, a koncert napján 2500 Ft)

08.05. (20.00) Kovács Linda-Bögöthy Ádám trió, Ég alatti 3 – ingyenes program

08.07. (20.00) Táncház: Bajkó zenekar Jegyár: 500 Ft

08.08. (20.00) Cimbaliband – ingyenes program

08.12. (20.00) Canarro – ingyenes program

08.15. (20.00) Zuboly (Jegyárak: elővételben 1800 Ft, a koncert napján 2200 Ft)

A koncertek mindegyike megtalálható a fono.hu weboldalon, jegyek a https://fono.jegy.hu/ -n.